Napjainkban eljutottunk a nyílászáró evolúciójának arra a szintjére, amelyre nem igazán készültünk fel minden szempontból. A nagyon jól szigetelt lakóépületek, a modern, energiatakarékos nyílászárók és a rendkívül jó hőszigetelési értékkel rendelkező üvegszerkezetek segítségével „jól körbezártuk magunkat”.
Páraképződés és szellőztetés – műanyag ablakok
A régi, elavult nyílászárók „természetes filtrációja” (szigeteléstől mentes) már a múlté, az évszakok változása pedig nem teszi lehetővé, hogy minden időszakban biztosítsuk az otthonunk megfelelő „átszellőztetését”. Az esős, csapadékos, szeles őszi, illetve a hidegebb téli hónapok alkalmával légmentesen kizárjuk a külvilágot. A virágokat behozzuk az erkélyről, a kiskedvenceket sem hagyjuk az esőben ázni, a család valamennyi tagja a beltérben élvezi a komfortot (főzés, mosás, tisztálkodás). A mindennapos tevékenységeink viszont jelentős páraképződéssel járnak. Amennyiben egy helyiség relatív páratartalma meghaladja a komfortos (40-60%) szintet, a közérzetünk romlik, a levegőben lévő légnemű vízgőz pára formájában kicsapódik, s kellemetlen jelenségeket vetít elénk, ha nem gondoskodunk valamilyen úton a nedvesség „menekülési útjáról”.
Ne feledjük, a levegő legmagasabb relatív páratartalma 100 %, ha ezt eléri, nem képes már több vizet magába szívni.
Érdekes adatok: 1m3 térfogatú és 20°C hőmérsékletű levegő 17,3 gramm mennyiségű vizet képes oldani, amíg egy 1m3 térfogatú és 0°C hőmérsékletű levegő csak 5 gramm vízmennyiség felvételére képes. Ezért a nedves levegő 20°C hőmérsékletről 0°C-ra történő lehűlése esetén 12,3 gramm víz csapódik ki belőle pára formájában. A harmatpont az a hőmérsékleti érték, amikor adott nedvességtartalom mellett a levegő páratartalma telítetté válik, s az addig a levegőben lévő vízgőz folyékony formában kicsapódik.
20°C hőmérsékletű és 50 % relatív páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklet 9,3°C, egy 22 °C hőmérsékletű és 70 % relatív páratartalmú levegő harmatponti hőmérséklet 16,3°C. Vagyis, a picit melegebb, de jelentősen magasabb relatív páratartalommal rendelkező levegőből már minimális lehűlés hatására is kiválhat a pára a helyiség hidegebben felületein, ami penészképződéshez vezethet.
Ilyen jelenséggel a mindennapokban is gyakran találkozhatunk: pl. ha hidegebb időben futás, vagy erősebb séta után felhevült testtel beülünk az autóba, a leheletünktől annak üvege “bepárásodik”. Ennek oka, hogy testünk magasabb hőmérséklete több nedvességet tartalmaz, a hideg üvegfelület harmatpontja alacsonyabb, így a páratartalom kicsapódik.
Ügyeljünk arra, hogy naponta 8 órán keresztül ne legyen magasabb a helyiség páratartalma 65 %-nál, az ezt követő időszakban pedig 55 %-nál. Amennyiben a külső hőmérséklet 0°C alá csökken, abban az esetben 1°C-ként 1 %-kal csökkenteni kell a belső levegő relatív páratartalmát – pl. -10°C külső hőmérséklet 45 % relatív páratartalom. Ne feledjük el, naponta egy lakásban mintegy 10 - 15 l vízmennyiséget párologtatunk ki, amelynek „kiszellőztetéséről” gondoskodnunk kell. Amikor az elavult nyílászáróinkat korszerűbbre cseréljük, akkor szembesülünk azzal, hogy az új ablakaink jelentősen jobban szigetelnek. Sokunkat meglep viszont egy teljesen új jelenség, amellyel korábban, a régi, elavult nyílászáróinknál sohasem találkoztunk, ezért értetlenül állunk előtte: kondenzvízképződés az ablaküveg külső oldalán.
Érdemes felidéznünk, amit az előző oldalon a párakicsapódásról olvastunk. Az új nyílászáróink üvegei kiválóan szigetelnek. Különösen igaz ez a 3 rétegű üvegszerkezetekkel ellátott ablakok esetében. Viszont, mivel ezeknél több rétegrend épül egymásra, így a külső oldali üveg felülete akár jelentősen is hidegebb lehet, mint a köztes és a legbelső rétegé. Az eltérő hőmérséklet hatására a külső oldalon, ott, ahol környező levegő hőmérséklete meghaladhatja adott esetben a külső oldali üveg felületének hőmérsékletét, s ahol a levegő a hidegebb üvegfelülettel érintkezik, a nedvességgel telített levegőből a pára kicsapódik. A kondenzvíz megjelenése tehát a hőszigetelő üveg külső oldalán nem hiba, hanem az üvegszerkezet kiváló szigetelésének eredménye.
A fokozatosan és rendkívüli mértékben emelkedő energiaárak miatt a fenti jelenség kompenzálására nem az a legjobb megoldás, hogy az üvegszerkezet Ug értékének csökkentésével a meleget "kijuttatjuk" a lakótérből. Sokkal jobb alternatívaként szolgálhatnak az üveggyártók ezirányú fejlesztései is, amelyek során a külső oldali üveglapot egy olyan speciális bevonattal látják el, amely az üvegszerkezet hőszigetelő képességét nem rontja, viszont biztosítja, hogy a külső üveglapon végbemenő páralecsapódás kevésbé legyen zavaró. Mindez egy olyan speciális bevonattal ellátott üveglap, amely a 3 rétegű üvegfelületek esetében is csökkenti a külső oldalon megjelenő páralecsapódás jelenségét. Az üvegfelület külső oldalán található filmréteg jelentősen javítja az átláthatóságot még párásodás esetén is azáltal, hogy a páracseppek eggyé válnak az üvegfelületre egyenletesen felvitt vízrétegfóliával. Mindez egy kevésbé alkalmazott technológia az árszint miatt.
Páralecsapódás a műanyag ablaküveg belső oldalán
A régi, elavult ablakaink modernebb, első generációs műanyag nyílászárókra történő cseréjét követően is találkozhattunk már a párakicsapódás jelenségével, csak ott éppen a belső oldalon. Mivel az első generációs műanyag ablakok többsége még kétrétegű, általában alumínium távtartós hőszigetelt üveggel került legyártásra, így ott a jelenség is érthetőbb volt.
Mivel az elavult, régi, szigeteletlen, általában fából készített nyílászárókhoz képest az első generációs, korszerű hőszigetelt üveggel gyártott műanyag ablakok sokkal modernebb szerkezetnek számítottak, azok szigetelése is jelentősen jobbnak bizonyult. A lakótérben maradt és a melegebb levegőből kicsapódó pára azonnal és látványosan megjelent azokon a felületeken, ahol a levegő hőmérséklete elérte a harmatpontot. Mivel a korai hőszigetelt üvegek leggyengébb pontja az alumínium távtartó volt, így a nedvesség elsősorban a nyílászárók üvegszerkezeteinek peremén jelent meg.
Melegperemes hőszigetelt üveg – műanyag ablak
Napjainkban, a már korszerűbb 3 rétegű, melegperemes hőszigetelt üvegekkel gyártott második generációs műanyag nyílászárók esetében is előfordulhat a párásodás. Amennyiben a lakótér relatív páratartalma – az életmódunknak köszönhetően (háztartás több növénnyel, háziállatok, főzés, mosás, tisztálkodás, életfunkciók stb.) - extrém módon megemelkedik (70 %– 80 %), a vízgőz pára formájában a hidegebb felületeken kicsapódik. Mivel a korszerű hőszigetelt üvegek felületének hőmérséklete már közel azonos a szoba hőmérsékletével, így a jelenség elsősorban a szigeteletlen falaknál, hidegebb oldali áthidalóknál, s a nem melegperemmel (nemesfém, műanyag) gyártott üvegszerkezetek alumínium távtartós peremrészén figyelhető meg.
Ne feledjük, a nemesfém távtartók mintegy 8*, a műanyagtávtartók mintegy 800* kevésbé vezetik a hőt, mint az alumínium.
A párásodás jelenségét a folyamatos szellőztetéssel tudjuk kompenzálni. Az elégtelen szellőztetés és a relatív páratartalom emelkedése révén a helyiség klímája tartósan nedves lesz, amely idővel penészgombaképződéshez fog vezetni, ami nemcsak az egészségre, de épület állagára is káros hatással bír. Egy átlagos háztartásban 3 óránként ki kell cserélődnie a teljes légmennyiségnek a páratartalom, a szag, a por és a CO2 terhelés csökkentése végett.
Az ésszerű szellőztetés minimális hőveszteséggel és energiafogyasztással jár. Az egészségünk és épület állagának megóvása már egy napi 10 perces kereszthuzat segítségével is biztosítható. Az épület két egymással szemben lévő homlokzatán található nyílászáró „összenyitásával” a helyiség teljes levegője kicserélődik. Mialatt az egyik oldalon keresztül friss levegő áramlik a légtérbe, addig a szemközti oldalon keresztül távozik elhasznált, magas páratartalmú levegő. A beérkező friss levegőt a bent tartott meleg nagyobb veszteségek nélkül gyorsan felfűti, s a frissen beáramló száraz levegő ismételten párát tud felvenni.
Légbevezető alkalmazása - Climatec_Plus M683
A szellőztetők beépítése által - időszakos távollét esetén is (pl. munkaidő) - biztosítani tudjuk a szükséges mennyiségű légtömeg cseréjét. A magas hőveszteségek elkerülése érdekében egy rendszeres, rövid szellőzőperiódus javasolt, amelyet a légnyomáskülönbség megfelelő kihasználásával szabályozhatunk. A külső-és belső légtér hőmérsékletkülönbségének eredményeképpen a könnyebb, melegebb levegő felszáll, a helyén pedig kisebb nyomás keletkezik. A kisebb légnyomású helyre újabb hideg levegő áramlik be a szellőzőkön keresztül, amely gyorsan felmelegszik, s közben fokozatosan vizet vesz fel a légtérből. A Kömmerling által javasolt, utólag is beépíthető, hatékony, vasalatfüggetlen szellőztető a Climatec Plus M683.
Fontos, hogy önmagában a bevezető sem képes teljes megoldást biztosítani, mert a beérkezett levegőt egy idő után el is kell vezetni a lakásból, amit csak egy hatékony elszívás tud biztosítani. Ezzel kapcsolatosan érdemes egy energetikai szakértővel konzultálni.
